James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete júl. 5-én Kolozsváron ünnepelte a Függetlenség Napját, az amerikaiak nemzeti ünnepét. A nagykövet délelőtt üzletemberekkel találkozott, majd megbeszélést folytatott dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Délben Carl Siebentritt kolozsvári főkonzullal fogadást adott közéleti személyiségek, üzletemberek, politikusok, újságírók tiszteletére a Continental Szálló éttermében. - Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a nagykövettel folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a látogatást megelőzte egy korábbi találkozás, amely az amerikai unitáriusok és a nagykövet között zajlott. Ennek eredménye az, hogy a nagykövet júl. 5-én személyesen felkereste a kolozsvári unitáriusokat. A találkozó során szóba került az erdélyi és az amerikai unitárius testvéregyházak közötti együttműködés továbbfejlesztésének a kérdése. A rendszerváltás óta szoros kapcsolatot építettek ki: sok amerikai unitárius lelkész, egyháztag látogatott Erdélybe, az unitarizmus szülőföldjére. Ami a vízumengedélyek megadását illeti, ez a kapcsolat mostanáig zavartalanul működött. Az utóbbi időben azonban több alkalommal visszautasították az erdélyi unitárius lelkészek számára a beutazási engedélyt. Ezt a kérdést akarták tisztázni a nagykövettel. - Dr. Szabó Árpád beszámolt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről is, kérve a nagykövetet, hogy támogassa a magyar történelmi egyházakat ebben a törekvésükben. Az unitárius püspök előterjesztette a történelmi magyar egyházak vezetőinek azon kérését is, hogy a közeljövőben több közös találkozóra kerüljön sor. /James Rosapepe Kolozsváron is megünnepelte a Függetlenség Napját Az amerikai nagykövet felkereste az Unitárius Püspökséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Funar polgármester nem ment el a James C. Rosapepe amerikai nagykövet által adott kolozsvári fogadásra: szerinte példátlan diplomáciai botrány történt, mivel egy állam nemzeti ünnepét a diplomáciai képviseletnek csak a fővárosban lehet megtartani. A nagykövet, a román külügyminisztérium tudta és engedélye nélkül, Kolozsváron ünnepel, ami veszélyes precedenst teremthet - jelentette ki a polgármester. Gheorghe Funar kifejtette: Amerika érzéketlen az emberi jogoknak a világon egyedülálló módon való megtiprásával szemben, mert Románia az egyetlen ország, ahol a többséget a kisebbség nyelvének megtanulására kényszerítik - utalt az új közigazgatási törvényre. Elmondta: az RDMSZ és az érintettek kérésére "gyengeelméjűségi igazolványokat fog kibocsátani" saját zsebéből azoknak a magyarul beszélő románoknak, akik egy bizonyos kor fölött nem tudják/akarják megtanulni az állam nyelvét. /"Veszélyes precedens" lehet Rosapepe fogadása? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1999. július 19.
Júl. 17-én Raván faluünnepet tartottak. Sokfelől jöttünk, és mégis egyek vagyunk, hangzott el Tőkés László püspök igehirdetésében a kis székely falu unitárius templomában. Korunk bálványai: az anyagiasság, az önzés, a gyűlölet, az isten- és emberellenesség. A világ zaja ezekkel nyomja el templomaink hívó harangszavát - hangoztatta a püspök. Adorjáni Levente unitárius pap húsz éven át pásztorolta a kis gyülekezetet. Lassan magnak se marad maholnap magyar a faluban. Hiszen a legfiatalabb férfilakos is ötvenöt éves - és csak egyetlenegy van belőle. Rava leghíresebb szülötte, Kedei Zoltán marosvásárhelyi festőművész, szólalt fel. Csete Árpád lelkész ismertette a találkozóra elkészült emlékkiadványt, amely egyház- és faluképet nyújt, eszmélésre, továbbgondolásra, cselekvésre késztető adattárat és történetet kínál, a "következtetést" az olvasóra bízva. A szerkesztés a Csete Árpád, a kivitelezés a Master Druck munkája. Júl. 18-án az istentiszteletet Szabó Árpád unitárius püspök végezte. /Bölöni Domokos: Rava a tizenkettedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
1999. augusztus 16.
Aug. 14-én véget ért a Székelyudvarhely melletti Szejke-fürdőn az unitárius világtalálkozó. Erdélyi, anyaországi, angol, Egyesült Államokbeli, nyugat-európai küldöttségek, unitárius elöljárók, találkoztak egymással. Erdélyben mintegy hetvenezer unitárius él. Az ünnepi istentiszteletet Kedei Mózes esperes- lelkész nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi unitárius egyház tagja a Szabadelvű Vallások Nemzetközi Szövetségének, majd dr. Szabó Árpád kolozsvári püspök szólt a hívekhez. A püspök elmondta, hogy 1989 óta öt templomuk épül Erdélyben, ebből kettőt már befejeztek. Újjáalakultak az egyletek. 1993-ban alakult meg Kolozsváron és Székelykeresztúron az unitárius teológiai középiskola. Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke kifejtette, hogy céljuk az erdélyi unitárius és más szabadelvű ifjak összefogása. Tagságuk meghaladja a kétezret, ők mintegy félszáz egyházközségben vannak szétszóródva. Szejke-fürdőn közülük mintegy 400-an voltak jelen 33 egyházközségből. /Unitárius világtalálkozó Szejke-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
1999. szeptember 15.
Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./
1999. október 8.
Elhunyt dr. Bodor András, a Bolyai, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszora. Az ókori egyetemes történelem tanára volt. Az 1990 után újjáalakult unitárius egyesület, a Dávid Ferenc Egylet elnökévé választotta. Okt. 8-án dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a temetési szertartást a Házsongárdi temetőben. /Gyászhír. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6., Tudósítások. = Unitárius Közlöny (Kolozsvár), szeptember-október - 4. sz./ Dr. Bodor András /Magyarszovát, 1915. aug. 5. - Kolozsvár, 1999. okt. 4./
1999. október 18.
Okt. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök. Az egyházfők kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt. Az erdélyi magyar egyházak vezetői a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását. - A találkozó után az egyházi vezetők elmondták: a lelkészek állami fizetéséről szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgősségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4-5 ingatlan került vissza tulajdonukba. Az egyházi vezetők a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülő tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjéről, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana. - Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövőre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehető legrövidebb időn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit szeptember közepén Emil Constantinescu államfő fogadta, aki a maga részéről szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére. /Újabb bukaresti hitegetések. Erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 20.
Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./
1999. október 22.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök leszögezte, hogy a Bolyai Egyetem újraindításának gondolatát nem adta fel senki, ugyanakkor látják, hogy megvalósítása a jelenlegi politikai helyzetben a közeljövőben nem képzelhető el. Elsőként Tőkés Lászlónak volt a gondolata, hogy meg kell tenni az első lépéseket a magyar egyetem irányába. Már a Sulyok István Református Főiskola létrehozása ilyen céllal történt. Nem az állami felsőoktatás konkurenciáját, hanem annak kiegészítését célozza a magánegyetem. Az augusztusi püspöki értekezleten az volt az álláspont, hogy az erdélyi magyar magánegyetem megalapítása túlnő egyetlen felekezet hatáskörén, de közösen készek felvállalni ezt a gondolatot. Az egyházaknak olyan felsőoktatási formát kell támogatniuk, amely felvállalja a keresztény értékeket, de a laikus oktatási formát képviseli. A püspökök szeptember 15-én találkoztak Bukarestben, ahol megszületett a szándéknyilatkozat, amely kimondja, hogy a történelmi egyházak készek arra, hogy létrehozzák azt az alapítványt, amelynek feladata lesz majd az egyetem fenntartása és működtetése. A bejegyzés után létrehoznak egy vezető tanácsot, amelynek feladata lesz az egyetem létrehozásának és működtetésének irányítása. Megegyeztek abban, hogy a Bolyai Társaság elkezdheti az anyaggyűjtést és előkészít egy újabb egyeztetést a régiók képviselőivel. /Gál Mária: 2000-re tervezik az erdélyi magyar magánegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1999. október 22.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /Kolozsvár/ kifejtette: Ha az egyháznak nem sikerül megszerveznie az iskolai vallásoktatást, beláthatatlan veszteségekkel kell számolnia. 1998-ban az unitárius egyház Kolozsváron beindított egy lélektani, pedagógiai-módszertani továbbképzést a lelkészek számára. Így próbálják pótolni azt, amit a református és római katolikus egyház vallástanárképzéssel biztosít. Az állam csak teljes állás után fizeti a vallástanárt, viszont a nagyvárosokban nincs annyi unitárius gyermek, hogy a teljes normát tudnák biztosítani. Csupán Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron tudták megoldani az unitárius iskolai vallásoktatást. Itt a Brassai Líceumban, az unitárius egyház egykori iskolájában, saját épületükben az unitáriusok vannak a legkevesebben. Kolozsváron 3 unitárius lelkész van és legalább 20 iskola. Különböző iskolákból összevonva próbálnak unitárius csoportokat megszervezni. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai A vallásoktatás biztosítása minden egyház számára a jövőt jelenti. Interjú dr. Szabó Árpáddal, az unitárius egyház püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1999. november 26.
Unitárius templom alapkövét helyezték el nov. 21-én Marosvásárhelyen, dr. Szabó Árpád püspök jelenlétében. A tervek szerint a 380 férőhelyes templom mellett az épület egy tanácstermet, két irodát és mellékhelyiségeket foglal magába. Örök időkre vetnek fundamentumot, hangsúlyozta Nagy László, marosvásárhelyi unitárius lelkész. A városban élő unitáriusok elhatározták: a városban létrehozzák a második egyházközséget. Ennek hajléka lesz majd a kövesdombi templom. /Máthé Éva: Unitárius templom alapkövét helyezték el Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1999. december 2.
Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 30.
Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./
2000. február 10.
Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2000. február 16.
Egyház és magyarság címmel rendeztek nemzetközi konferenciát január 27-28-án Esztergomban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezésében. A szaktanácskozáson tizenöt országból hat egyház és felekezet több, mint száz képviselője vett részt. Erdélyből a római katolikus egyházat Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök és Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, a református egyházat Tőkés László és Csiha Kálmán püspök, az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök, míg az evangélikus egyházat Mózes Árpád püspök képviselte. A konferencián kitértek arra, hogy az egyház hogyan gondolkodik a vallásról és a nemzetiségről, miként illeszkedik be munkájába a nemzetiség problémája. - A konferenciát megelőzően a moldvai csángók gondjairól szervezett tanácskozást a HTMH, és ezen a tanácskozáson Erről számolt be Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke. Két kérdéskör körül forgott a megbeszélés. Az egyik: fel kell mérni a moldvai magyarság körében, hogy még mennyien beszélik a magyar nyelvet, illetve hányan vallják magukat csángómagyarnak. Ezen túlmenően felmérni azt, hogy milyen az igény a magyar liturgia bevezetése iránt. A másik kérdéskör az volt, hogy konkrétan mit lehetne tenni az ő érdekükben. Itt született a javaslat, hogy össze kell hangolni a felülről és az alulról jövő kezdeményezéseket, a magyar állam pedig a diplomácia eszközeivel próbáljon megtenni mindent e tekintetben. Ugyanakkor próbálják a kérdést a felszínen tartani az erdélyi katolikus egyházi vezetők is. Eddig is sokszor volt szó püspökkari konferenciákon erről a kérdésről. A csángószervezet hazaköltözött az övéi közé, és ezt a szervezetet támogatni kell erkölcsileg és anyagilag, hogy megerősödjön. Amíg a félelem uralkodik az emberekben, hiába gyűjtenek aláírásokat, ha nem vállalják annak következményeit. Fontos, hogy az igény onnan induljon, és minél többen kérjék. Konkrét megoldást jelentene, ha közösségi házakat létrehoznának a falvakban, ahol majd összegyűlhetnek, szokásaikat ápolhatják, a gyerekek magyarul is tanulhatnak, előadásokat tarthatnak. Tamás József szerint valószín, hogy a tanácskozáson elhangzottak kapcsán indult el Németh Zsolt államtitkár felkeresni a moldvai csángó falvakat. /Sarány István: Egyház és magyarság. = Hargita Népe, febr. 16./
2000. február 19.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa febr. 19-én Kolozsváron határozatot hozott a VET Világtanácsának megalakításáról. A VET Világtanácsa a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának tanácsadó testülete. A VET Világtanácsába azok kapnak meghívást, akik Erdélyből elszármaztak, de az erdélyi szellemiséghez hűek maradtak. Hasonlóképpen meghívhatók azok is, akik nem Erdély szülöttei, de életük a közszolgálat jegyében telik, és akik vállalják az erdélyi toleráns nyitottság és megtartó erő értékét. A VET Elnöksége arról tájékoztatott, hogy a világtanácsi tagságra felkért közel ötven személy közül több mint harmincan elfogadó nyilatkozatot küldtek a világ különböző országaiból. A VET Védnöki Testületét alkotó erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői - Csiha Kálmán református püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök - febr. 5-én és 18-án tanácskoztak Kolozsváron. A Védnöki Testület Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére, hasonlóan a VET Országos Tanácsához. /Megalakult a VET Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2000. március 15.
A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./
2000. május 3.
Polgármester-jelölt minőségében máj. 2-án tartotta első sajtótájékoztatóját Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor. Ugyancsak máj. 2-án az RMDSZ polgármester-, illetve tanácsosjelöltjei a magyar történelmi egyházak vezetőit is felkeresték, akiknek támogatását kérték az idei választások alkalmával. Eckstein-Kovács Péter elmondta: pozitív kampányt szeretnének folytatni, jelszavuk az Egymásért. Gyökeres változásra van szükség, hiszen az, amit 1992-ben jónak tartottak, 2000-re már nem időszerű. A legsúlyosabb gondok között a munkanélküliséget, a lakásgondokat említette. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem a románság szavazataira is számít, hiszen szenátori és miniszteri minőségében eddig sem csupán a magyarság érdekeit képviselte. Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, Kerekes Gábor, Molnos Lajos tanácsosjelöltek, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a kampánystáb tagja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt felkeresték, akiknek a segítségét, támogatását kérték a választási kampány alatt. Az egyházfők támogatásukról biztosították az RMDSZ-t, és ígéretet tettek arra, hogy mind Kolozsváron, mind vidéken megadják a kért segítséget. /Egymásért - egy másért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2000. május 4.
Máj. 3-án az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő képviselő, Molnos Lajos városi tanácsosjelölt és Sebesi Karen Attila, a megyei kampánystáb tagja Mózes Árpád evangélikus püspökkel és Kiss Béla püspök-helyettessel találkozott. Előzőleg, máj. 2-án az RMDSZ képviselői, kampánystábja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt kerestél fel azzal a céllal, hogy a magyar történelmi egyházak segítségét kérjék a választási kampány alatt. - A Mózes Árpád evangélikus püspökkel folytatott megbeszélésen Eckstein-Kovács Péter kifejezte reményét, hogy az RMDSZ az idei választásokon sokkal eredményesebben fog szerepelni, mint 1996-ban, amikor a város magyar lakosságának csupán 47,6 százaléka ment el szavazni, és sikerül megbuktatni a jelenlegi polgármestert. Eckstein-Kovács hangsúlyozta: amennyiben a kolozsvári magyarság elmegy szavazni, esély van arra, hogy a helyi és a megyei tanácsban az RMDSZ legyen a legnagyobb frakció, és magyar legyen az egyik alpolgármester. Mózes Árpád evangélikus püspök az egyház támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, és ígéretet tett a hívek mozgósítására vonatkozóan. Hangsúlyozta: minden magyarnak kötelessége elmenni szavazni, mivel szerinte a magyarság ezáltal bizonyítja azt, hogy létezik. "Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" - fogalmaztak a jelenlévők. /"Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" Az RMDSZ képviselői Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2000. május 10.
Máj. 8-án Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A megbeszélésen jelen volt dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes. Az államtitkár tájékoztatta az egyházfőket, hogy újabb kormányrendelet-tervezet készül, amelynek értelmében minden magyar egyháznak tíz épületet szolgáltatnának vissza. A tervezet szerint először egy bizottság megállapítja, hogy jogosultak-e az egyházak az illető ingatlanra. Ezt követi a visszaszolgáltatás, amelyről annak az intézménynek kell döntenie, amelynek a tulajdonában van az illető épület. Mikó Lőrinc szerint Kolozsváron mindaddig ez nem kivitelezhető, amíg Gheorghe Funar a polgármester. A megbeszélésen szó esett a protestáns egyházak lelkészeinek a bérezéséről is. A 880 protestáns lelkész közül 321-en nem kapnak állami fizetést, mivel a törvény előírásainak értelmében a lelkészek fizetését a hívek számának függvényében állapítják meg. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a pénzügyminiszter hamarosan lépni fog az ügyben. Megegyztek abban, hogy a magyar történelmi egyházfők még a héten találkoznak Mircea Ciumara államminiszterrel. A múlt héten a magyar egyházak vezetői úgy döntöttek, nem írják alá a Románia euroatlanti integrációs törekvéseit támogató snagovi dokumentumot, mivel a jelenlegi hatalom az elmúlt tíz évben nem tett eleget az egyházak követeléseinek. Az egyházak úgy határoztak, hogy külön utakon juttatják el nyilatkozatukat Brüsszelbe /Újabb ingatlanlista készül. A vallásügyi államtitkár a magyar egyházfőknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2000. május 13.
Máj. 12-én Mircea Ciumara gazdasági ügyekért felelős államminiszter Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A miniszter a püspökök támogatását kérte Románia középtávú gazdaságfejlesztési stratégiájához. A magyar egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy noha az integrációt egyértelműen támogatják, nem írják alá a nyilatkozatot, és nem jelennek meg a snagovi ünnepségen. A kormányfőhöz eljuttatott nyilatkozatban a püspökök indokolták döntésüket. Öt pontba foglalták össze a kormány iránti elvárásaikat: az egyházak ingó és ingatlan javainak visszaadása, a felekezeti oktatás állami szubvencionálása, a lelkészek fizetésének rendezése, a felekezetek karitatív és szociális tevékenységének hathatós támogatása, minden felekezet számára elfogadható kultusztörvény kidolgozása. A kabinet nem nyugodott bele az egyházfők elutasításába, és a hét elején Kolozsvárra küldte vallásügyi államtitkárát. Nicolae Branzea az egyházfőknek kifejtette: a nyilatkozat aláírása feljogosítja az egyházakat, hogy részt vegyenek a stratégia kidolgozásában, azokon a területeken, amelyeken érintettek. A püspökségenként 10-10 ingatlan visszaszolgáltatását előirányzó kormányhatározat régebbi keletű. Kidolgozása a tavaly megkezdődött, de még nem került a kormány elé. Az egyházak kifogásolják ezt a rendeletet, mivel az az ingatlanok visszaadását a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ugyanakkor az idei költségvetési törvény eltörli az egyházak lakbérek utáni profitadó kötelezettségét, abban az esetben, ha a bevételt egyházi célokra fordítják. 2000 januárjától hatályos, tehát visszamenőleg is. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kabinet hozott ugyan pozitív döntéseket is, de ez nem helyettesítheti az általános érvényű rendezést. "A költségvetési törvény előírása kedvező az egyházaknak, de sajnos csak egy évre vonatkozik. /Gál Mária: Püspökökkel találkozott Ciumara. Az egyházak támogatását próbálja megnyerni a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 15.
Máj. 12-én Mircea Ciumara államminiszter Kolozsváron megbeszélést folytatott a magyar egyházvezetőkkel. Az éjszakai órákba nyúló konzultáción megállapodtak abban, hogy május 15-én az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek az összes romániai egyházak és felekezetek vezetőinek snagovi találkozóján, amelyen nyilatkozatot írnak alá Románia EU-integrációjának támogatásáról. A megegyezés értelmében a snagovi nyilatkozat szövegébe belefoglalják a magyar egyházi vezetők álláspontját a megoldásra váró egyházpolitikai kérdésekről - az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáról, a szociális és karitatív tevékenység támogatásáról és a felekezeti oktatás törvényes kereteiről. - Máj. 13-i nyilatkozatában Tőkés László püspök cáfolta a megegyezés hírét, mondván: igazából csak máj. 15-én dől el, hogy az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak vezetői részt vesznek-e a snagovi találkozón. Tőkés László azért is kérdésesnek mondotta az éjszakai megegyezést, mert szerinte ezen a tanácskozáson nem vettek részt valamennyien a magyar egyházvezetők közül. /Erdélyi magyar egyházak és EU-integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Előzőleg az egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy nem írják alá a snagovi dokumentumot. Elutasításukat azzal indokolták, hogy a rendszerváltás után tíz évvel az egyházak jogfosztottsága még mindig tart. Kéréseiket öt pontba foglalva (az egyházak ingó és ingatlan vagyonának visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás eredeti jogaiba való visszahelyezése, a lelkészek javadalmazásának megoldása, az egyházak karitatív és társadalmi munkájának törvény általi támogatása, demokratikus kultusztörvény elfogadása) eljuttatták Mugur Isarescu miniszterelnökhöz. A mostani tárgyaláson a püspökök a következő álláspontra helyezkedtek: az etnikai kisebbségek emberi és közösségi jogainak teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg Románia euroatlanti integrációja. A magyar püspökök konkrét biztosítékokat kértek Ciumara államminisztertől arra vonatkozóan, hogy a hivatalban lévő kabinet gyökeres változtatást hajt végre a kisebbségi egyházakra nézve negatív előjelű román egyházpolitikán. Tőkés László kifejtette, hogy a püspökök ugyan a restitutio in integrum elve mellett továbbra is kitartanak, de tudatában vannak annak, hogy az egyik napról a másikra nem valósítható meg. Azt viszont elvárják, hogy a magyarság által is támogatott kabinet beindítsa azt a folyamatot, amely lépésről lépésre ugyan, de végérvényesen felszámolja a kisebbségi egyházak jogfosztottságát. Szabó Árpád unitárius püspök azt emelte ki, hogy ez volt az első alkalom, amikor a kormány képviselője megértően viszonyult kéréseikhez. A keleti rítusú katolikusokat Lucian Muresan görög katolikus érsek, a Püspöki Konferencia elnöke, a nyugati rítusúakat pedig Tempfli József római katolikus püspök, a konferencia alelnöke fogja képviselni Snagovon. /Éjszakába nyúlott az egyházfők és az államminiszter találkozója. A püspökök aláírják a snagovi dokumentumot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2000. június 3.
Az unitárius egyház szervezésében jún. 2-án Tordán kezdődött az a millenniumi rendezvénysorozat, amely az 1568-as tordai országgyűlésre emlékezik, melyen a világon elsőként törvénybe foglalták a lelkiismereti szabadságot és a vallási türelmet. Az egykori országgyűlésnek helyt adó római katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd háromnyelvű emléktáblát avattak a templom előterében. Igét hirdettek az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei: Szabó Árpád unitárius, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus, Tempfli József nagyváradi magyar római katolikus püspök. Orbán Viktor miniszterelnök levélben küldte el jókívánságait, a HTMH-t Báthory János alelnök képviselte. A rendezvénysorozat délután Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott. /Gál Mária: Unitárius millennium Erdély a tolerancia úttörője volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2000. július 17.
Júl. 16-án Homoródszentmártonban a falunapokkal egybekötve millenniumi emlék-istentiszteletet tartottak, dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott beszédet. Felavatták a szószék melletti falon a Biró család címerét és emléktábláját; a jelenlévők rövid előadást hallhattak a homoródszentmártoni Biró család történetéről és Biró Sámuel (1665-1721) főgondnok életútjáról. Ezt követően az unitárius templom cintermében avatták fel a község jeles szülöttjének, Román Viktor szobrásznak (1937-1995) bronz portrészobrát, melyet még diákkorában készített Hunyadi László. Beszédet mondott továbbá Kányádi Sándor és Kelemen Hunor államtitkár, majd a népes közönség az iskola termeiben tekintette meg a falumúzeumot és a Román Viktor munkáiból rendezett kiállítást. /Homoródszentmártoni faluünnep. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2000. augusztus 14.
Több mint tízezer ember vett részt a világ minden tájáról a székelyudvarhelyi Szejkefürdőn aug. 12-én rendezett Millenniumi unitárius találkozón. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke mondott beszédet. Az istentisztelet keretében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány nevében millenniumi zászlót adott át Szabó Árpád püspöknek. Az ünnepi műsor egyik fénypontja volt a Washington melletti Fairfax kórusának fellépése. Az amerikai kórus majd egy éve készült, hogy a találkozón magyar nyelven is előadjon műveket, köztük a Nemzeti dalt, amelyet egy amerikai zeneszerző zenésített meg. A találkozó alkalmából székelykaput állítottak. Ifjú Kisgyörgy Imre és Pálfi Béla helyi faragóművészek alkotása az Orbán Balázs síremlékéhez vezető székelykapusor nyitókapuja lett. Az ünnepség Orbán Balázs sírjának megkoszorúzásával zárult. A székelyudvarhelyi Szejkén minden év augusztusának második szombatján egyetemes unitárius találkozót tartanak. - Az Erdélyi Unitárius Egyháznak mintegy 80 ezer híve van. /Millenniumi Unitárius Találkozó Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2000. augusztus 18.
Aug. 16-án Kolozsváron, a Brassai Gimnáziumban ünnepelték az irodalombarátok a 75 esztendős költő, Csávossy György legújabb, Ilyenkor ősszel című verseskötetének megjelenését. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök házigazdaként köszöntötte, majd Lászlóffy Aladár költő méltatta pályatársát. /Sándor Boglárka: Az erdélyi öröm költője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2000. augusztus 23.
A kereszténység és a magyarság hármas ünnepének jegyében tartja évi konferenciáját augusztus 24-27-én a megalakulásának centenáriumát ünneplő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). Meghívott előadók: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke (Nemzeti öntudatunk és erdélyi magyar jövőképünk), Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke (Ezeréves államiságunk tapasztalatairól), dr. Horváth János magyar országgyűlési képviselő (Politikai és gazdasági helyzet az anyaországban), dr. Szabó Árpád unitárius püspök (A Kárpát-medence unitáriussága és a magyarság). A megbeszéléseket Tamás Sándor parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke vezeti. Ez alkalommal megjelentetik a Kévekötők c. kötetet az ODFIE százéves történetéről, az Ifjúsági Daloskönyvet, valamint az Unitárius Falufüzetek 7. számát, a Vargyas című kiadványt. Műsorszámmal lép fel Budai Ilona népdalénekes és Gryllus Dániel a kolozsvári Mínium együttes kíséretével. /Unitárius fiatalok Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
2000. augusztus 29.
Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2000. szeptember 12.
Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2000. október 2.
Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2000. november 11.
Nov. 9-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégium imatermében megkezdődött az I. Kollégiumi Napok rendezvénysorozat. A 12-éig tartó ünnep keretében változatos rendezvényekkel ünnepel Kolozsváron az unitárius ifjúság. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: a rendezvénysorozat célja az, hogy kilépjenek a nyilvánosság elé. Nov. 10-én a tantárgyversenyek után várostörténeti és műveltségi vetélkedőkre, ügyességi stafétára, iskolatörténeti versenyre került sor. Nov. 11-én indul az emlékzarándoklat Dévára, ott érnek véget a kollégiumi napok. /Szabó Csaba: Megkezdődtek a kollégiumi napok. Ünnepel az unitárius ifjúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
